Képtelenség a Zemplén csodálatos helyeit és a Tokaji borvidéket egyetlen rövid kiruccanás alkalmával megismerni, ne is próbálkozzunk vele, én sem ajánlok ilyet. Inkább csak egy kis ízelítőt abból, hogy ha elutazunk az országnak ebbe a szegletébe, milyen fantasztikus kalandok várnak ránk – legyen szó akár látnivalókról, akár gasztronómiai élményekről.  

A Zemplén az egyik leggyönyörűbb hegységünk, mégis szinte valamennyi magyarországi magaslat beelőzi a népszerűségi listán és ezen még leghíresebb borvidékünk sem igazán tud segíteni. Pedig ilyen kombinációval, mint ami ennek a térségnek adatott, kevés helyszín büszkélkedhet. Ha csak a régió legnyugatibb részét nézzük, máris ott van az egyik legkülönlegesebb és leglátványosabb várunk, Boldogkő vára, közelében az egyik legfontosabb egyháztörténeti emlékünk, a Vizsolyi Biblia, a vártól déli irányba pedig két olyan borvidéki településünk, ahol vétek nem megállni egy kis tokaji kóstolóra: Abaújszántó és Tállya. Azt pedig már le se kéne írnom, hogy a fővárosból idefelé vezető út Encsen megy keresztül, ahol az egyik legjobb vidéki étterem, az Anyukám Mondta vár minket.

Megunhatatlan ez a látvány Boldogkő várából

Boldogkő vára a tatárjárás után épült, a Hernád-völgy legjelentősebb erődítményeként. Története bonyolult és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. Olyan gyakran cserélt gazdát, hogy szinte leírni is képtelenség, emiatt inkább csak annyit emelnék ki, hogy Balassi Bálint, akinek egyébként Mezőzomboron volt szőlője, itt írta a Borivóknak való című versét.

A vár tényleg kihagyhatatlan eleme egy zempléni túrának. Látványos, érdekes, a jelmezes tárlatvezetések és a lovagi bemutatók pedig még szórakoztatóak is. A vár bejáratának közelében találjuk a parkolót, de én inkább azt javaslom, gyalog közelítsük meg Boldogkőváralja településről a turistaúton. Egy keskeny ösvényen jutunk fel a várba, igaz, hogy picit meredek az út, de sokkal jobban szemügyre tudjuk venni így az egész építményt. Megkerülve a várat, ugyanezen az úton vissza is ereszkedhetünk a faluba, ami azért is jó, mert közvetlenül a turistaút mellett találjuk az encsi gasztrocsoda helyi kirendeltségét, a Terra Boldogkő by Anyukám Mondta bisztrót. Itt a már megszokott színvonalú pizzák várnak ránk, valamint üdítők, borok, sütemények és egy olyan kerthelyiség, ahonnan magát a várat csodálhatjuk.

Boldogkőváralján meglátogathatjuk az egyik leghíresebb pálinkafőzdét, a Bestillo-t is, róluk ebben a bejegyzésben már írtam. A település egyébként a nyugalom szigete, érdemes itt foglalni szállást, innen akár csillagtúra-szerűen bejárhatjuk a környéket. Boldogkő várát és a Regéci várat össze is köti az Országos Kéktúra, igaz, ez már egy kicsit hosszabb kirándulást jelent, főleg, ha oda-vissza járjuk meg, de tapasztalt túrázók simán bevállalhatják. Én azonban inkább egy rövidebb túrát ajánlok, mely épp Regécről indul, és a Zemplén legszebb helyeit érinti. Boldogkőváraljáról Regécre autóval nagyon hamar eljuthatunk, közben a kacskaringós úton hangulatos kis falvak kísérik utunkat.

A Zemplén látványos sziklacsodáit a jégkorszaknak köszönhetjük. A hegység magasabb régióit vastag andezit-takaró fedi. A felszíni kőzet repedéseibe beszivárgó csapadékvíz megfagyva szétrepesztette a sziklákat, így jöttek létre azok a különleges formák, amelyeket ezen a cseppet sem nehéz, de annál izgalmasabb körtúrán közvetlen közelről meg tudunk szemlélni. Az utunk első fele a már említett Országos Kéktúra vonalán vezet, így eltévedni szinte lehetetlen, minden útkereszteződésnél táblák jelzik a helyes irányt.

Gyönyörű erdőben vezet a turistaút

Az egyik leglátványosabb megállója a túrának a Pengő-kő, ahol a fent említett, töredezett sziklaformációkat csodálhatjuk meg. Érdemes körbejárni az egészet és minden oldalról szemügyre venni, majd pedig felmászni a tetejére. Itt gyönyörű panoráma nem vár ránk, csak a roppant érdekes, hatalmas kövek.

A Pengő-kőtől már egyáltalán nincs messze a Zemplén legszebb panorámáját nyújtó Nagy-Péter-mennykő. A kéktúra útvonaláról a kék háromszög jelzésen kell letérni, átvágni egy szépséges réten, menni egy kicsit az erdőben, hogy aztán egyszercsak a szemünk elé táruljon ez a látvány:

Visszafelé számos útvonal közül választhatunk, mikor mi ott jártunk, nem akartunk ugyanarra menni, így választottunk egy másik utat, amely széles erdei szekérúton, majd hatalmas, virágos réten vezetett keresztül. Le is tölthető az útvonalunk az alábbi linkről.

A Zemplén minden része csodálatos

Download file: Zemplén gyalogtúra.gpx

Bortúra után pedig mi a legjobb, amit tehetünk? Természetesen az, hogy tokaji borokat kóstolunk. Boldogkőváralja közelében található Abaújszántó, amiről sokan nem is tudják, hogy a Tokaji borvidék egyik települése. Hogy szőlőtermesztésre kiváló a terület, már elég korán felismerték. Abaújszántón az első komolyabb szőlőtelepítéseket a Károly Róbert uralkodása idején betelepült olaszoknak köszönhetjük. Ahogy átautózunk rajta, azt sem gondolnánk, hogy valaha milyen kiemelt szerepe volt. Pedig a 19. század végén Kassa után a második legjelentősebb települése volt a megyének, fontos kereskedelmi jelentőséggel a Hernád-mentén. Kiemelt szerepét aztán az első világháborút követő területi elcsatolásokkal egyre inkább Encs vette át. Ma elsősorban boraiért érdemes felkeresnünk, és van is miből választanunk, több pincészet is működik Abaújszántón. Mi a Firmánszky pincészetet néztük ki magunknak, mert kíváncsiak voltunk, mit tud az a pincészet, melynek 2020-as, tradicionális eljárással készült furmint pezsgője elnyerte az Országos Borverseny legjobb pezsgője díjat. A pezsgőt maga a borász mutatta meg nekünk, mégpedig ott, ahol az alapanyagot adó szőlő termett: a Sátor-hegy dűlőjénél. Ennél jobb helyszínt a kóstolóra nem is kívánhattunk volna.

Árnyas fa tövében, a szőlősorok végében borokat kóstolni az egyik legnagyszerűbb élmény

A pezsgő furmintját adó Sátor-hegy

A pezsgő egyébként tényleg nagyszerű. Nyári almás, gyümölcsös üdeséggel frissít, éppen tökéletes volt nekünk a túra után, de ettől függetlenül bármikor szívesen koccintanék vele.

A családi pincészetet ma Firmánszky Györk viszi, ő vette át az édesapjától. Három hektáros borászatról van szó, ahol elsősorban száraz borokat készítenek, ami talán kissé meglepő, hiszen a Tokaji borvidékről nem ez jut elsősorban eszünkbe. Ám ha megkóstoljuk száraz furmintjaikat, nem is igazán bánjuk majd, hogy megismerkedhetünk a Tokaji borvidék és Abaújszántó szárazabb arcával. Az egyszerűen csak „Tokaj dry” névre keresztelt borukba a furminthoz egy kis hárslevelű is került. Gyümölcsös, zamatos, nagyon jól iható bor, vibráló savakkal. Wild Furmintjuk már karakteresebb, a hordós érlelésnek köszönhetően ételekhez nagyon jól párosítható. Például fehér húsos ételekhez, akár pulled pork szendvicshez.

Ha tokaji aszúkat szeretnénk kóstolni, nem kell messzire mennünk. Ajánlom még Abaújszántón a Palkó Pincészetet, de akár a szomszédos települést, Tállyát is megcélozhatjuk, ahol még több pincészet vár bennünket finomabbnál finomabb aszúkkal.