Pfalz tipikusan az a hely, ahol a legtöbb borkedvelő szívesen lenne nyugdíjas. A német borvidék kisvárosait valószínűleg már száz évvel ezelőtt is úgy tervezték, hogy ott az ember ne akarjon rohanni, kapkodni, csak szép, nyugodt tempóban élvezni az életet. Nem véletlen, hogy az aprócska településeken nem igazán látni sebességkorlátozó táblákat. A kanyargós, macskaköves utcákon eleve lehetetlen a száguldozás. Ahhoz viszont minden adott, hogy a következő napirend szerint élje bárki az életét:
1. Kiadós és ráérős reggeli után séta a piacra, ahol nemcsak az alapanyagokat lehet begyűjteni a helyi termelőktől, hanem a legfrissebb információkat is.
2. A csendespihenő után jöhet a kötelező egészségügyi kóricálás a zegzugos utcákon, a lugasokkal díszített házfalak között.
3. Este barátok körében a világ nagy dolgainak megvitatása fantasztikus pfalzi rizlingek kíséretében, flammkuchen receptek csereberélése.
4. Jó idő esetén a délutáni korzózást érdemes kisebb kirándulásra cserélni. A szőlőföldek a települések határáig benyúlnak és jól kiépített, lankás dűlőutakon lehet sétálgatni a szőlőtőkék között, folyamatosan hálát adva annak, milyen gyönyörű vidéken csodálhatjuk hónapról hónapra a természet változásait.

Viccet félretéve, egyszer tényleg minden borkedvelőnek el kell látogatnia Pfalzba. Hiába lehet itthon is hozzájutni sok pfalzi borhoz, teljesen más ott kortyolgatni azokat, ahol készültek. Tényleg hatalmas élmény a világ legnagyobb rizlingtermő területének közepén állni és bámulni a horizontig húzódó szőlősorokat, vagy végigmenni a lakott területen, ahol egy pillanatra sem hagyják, hogy elfeledjük, borvidéken vagyunk, hiszen nemcsak a pincészeteket, de még a helyi fodrászat homlokzatát is szőlőindákkal csinosítják.

A borvidék felfedezését érdemes Deidesheimben kezdeni. Ez Pfalz egyik legfontosabb települése, az egy négyzetkilométerre eső pincészetek száma talán itt a legnagyobb a környéken. Ez egyáltalán nem látszik elsőre. A mindössze 3500 lakosú Deidesheim egy álmos kisváros képét mutatja az egyszeri utazónak. A régi kastélyépület, az árnyas parkok, a szűk utcák és a barátságos családi házak díszlete mögött úgy bújik meg a valóság, hogy ha valakinek fogalma sincs, milyen helyre tévedt, csak nagyon lassan fog leesni a tantusz. Itt nincsenek ultramodern épületekben működő dizájn-borászatok, csilivili kóstolótermek, „újragondolt” bármik. Itt a borbiznisz a százéves falak között dübörög, az ötcsillagos hotel sem lóg ki a településképből, és még a divatos belsővel megáldott, főtéri borbár bejáratánál sem gondolná senki, hogy bent a 21. századi, nagyvárosi világ fogadja a szomjas vándort.

Deidesheim azért is szuper, mert ha nem egyeztetünk időpontot előre pincészetekkel és csak a véletlenre bízzuk magunkat, akkor is találunk nem kevés olyan helyet, ahova a nap bármelyik pontján betérhetünk kóstolni. Mi így jutottunk el például a Reichsrat von Buhl pincészethez. A bázisuk és a borboltjuk is a Weinstrassén található (hol máshol?). A 150 éve családi tulajdonban lévő pincészet bioborászat, a fenntartható szőlőművelés és bortermelés elkötelezettei. Állítólag a Szuezi-csatorna 1869-es megnyitóján is az ő rizlingjüket szolgálták fel. Többféle, tradicionális módszerrel készült pezsgőt is kínálnak, és érdemes is megkóstolni azokat, mielőtt áttérünk csendes boraikra. Rizling pezsgők után különleges élmény sima rizlingeket kortyolgatni. Ők egyébként 56 hektáron gazdálkodnak. Területeik Deidesheim és Forst környéki legjobb termőhelyeken találhatók, melyek kizárólag erste lage illetve grosses gewacht besorolásúak (a francia premier cru, illetve grand cru megfelelői). Az én tetszésemet reserve brut rizling pezsgőjük mellett egy 2019-es rizlingjük nyerte el a Maushöhle területről, mely egy Erste Lage besorolású vidék. Hihetetlenül koncentrált, gyümölcsös aromájú bor, frissítő savakkal, hosszú lecsengéssel.

A von Buhl pincészet közelében olyan termelőket találunk, mint von Bassermann-Jordan vagy Bürklin-Wolf, csak hogy a legnagyobbakat említsem, úgyhogy érdemes a pici településre több napot is rászánni, és kóstolni, amennyit csak tudunk, mert az itteni rizlingek tényleg döbbenetesen jók.

Ha pedig közelről szeretnénk megnézni, honnan is jöttek ezek a rizlingek, nem kell messzire mennünk, a lakóházak után már egyből a szőlőtőkék következnek. Deidesheim határában van is egy fantasztikus kilátópont a szőlősorok fölött, ahonnan nagyon jól be lehet pásztázni a környéket. Könnyű megtalálni a térképen, hiszen úgy jelölik, hogy „Pfalzblick”. A helyszínen is ki van táblázva az oda vezető út, nehéz eltéveszteni. Tavasztól őszig működik ott egy étterem is, ahol sűrű szőlőlugasok alatt étkezve lehet gyönyörködni a tájban. A településről az enyhén emelkedő dűlőutakon juthatunk el a kilátópontig és az étteremig.

Ha Deidesheimet a másik irányban hagyjuk el, Forst településre érkezünk. Ott leginkább Georg Mosbacher pincészete lehet ismerős nekünk. Akik kóstolták már borait, azok tudják, hogy kötelező megállóról van szó, Pfalz egyik legnevesebb családi pincészetéről. Jelenleg Sabine Mosbacher-Düringer és férje vezetik a borászatot. Szőlőik a környék legjobb területein találhatók, nem csak rizlinggel, számos szőlőfajtával dolgoznak, például pinot blanc, pinot gris, chardonnay, pinot noir, dornfelder fajtákkal.

A Pechstein dűlőből származó rizlingjüket nem szabad kihagyni a kóstolósorból. Ennek a területnek a talaja részben homokköves, részben bazaltos, és igen meleg, napfényes dűlőről van szó, ami már előre izgalmas borokat ígér, és ez a rizling is valóban figyelemre méltó. Illatában karneváli forgatag: fehérhúsos barack és alma érződik a citrusok, a virágok és az ásványosság mellett. Ízében is intenzív gyümölcsösség, mineralitás, pici sósság, sok-sok jóság.  Nagy bor, karakteres, méltóságteljes.

Néhány kilométerre Mosbacheréktől, Gimmeldingen településen szintén érdemes betervezni egy megállót. Egyrészt azért, mert szintén egy hangulatos faluról van szó, apró, zegzugos utcácskákkal, másrészt, mert itt van az A. Christmann pincészet telephelye és kóstolóterme. 20 éve biodinamikus borászatot visz apa és lánya. Gondosan, kézzel szüretelnek, boraik kézi válogatással, spontán erjesztéssel, kíméletes préseléssel, fahordós érleléssel készülnek. Úgy vélik, ennyi év biodinamikus művelés után a talaj a területeiken már teljesen más, mint korábban volt. Tele van élettel, a szőlőtőkék erősebbek, ellenállóbbak a kórokozókkal szemben, gyökereik mélyebbre nyúlnak. Náluk a szőlősorok között nemcsak fű, hanem többféle lóhere, mustár, kapor, mályva terem. A növények gyökerei fellazítják a talajt, így a giliszták is jobban érzik magukat. Minden a természettel való harmonikus együttélésről szól.

Aus den Lagen boraik nem dűlőszelektált tételek, hanem a birtok összes minősített szőlőültetvényének terméséből készülnek. Kétharmad részben nagy fahordókban érlelődnek. A fotón látható rizlinget 2022 tavaszán palackozták. A 2021-es, hűvös, csapadékos nyár kihívás elé állította őket, de aztán nyár végén megérkezett a száraz, napsütésben gazdag időszak, így szeptember közepén már tökéletesen érett bogyókat tudtak szüretelni. A bor üdítően gyümölcsös illattal hódít, melyet zöld fűszernövények aromája kísér. A korty is gyümölcsös, telt, izgalmas, tele fiatalos rétegekkel. A mindennapok kellemes kísérője.

Másik rizlingjük Reiterpfad területről érkezett. Ezt a dűlőt a Haardt-hegység védi az erős szelektől, a dél-keleti kitettségnek köszönhetően viszont nagyon sok napfényt kapnak az ültetvények. Október elején szüretelték, rákövetkező júliusban palackozták. Elegáns, telt és sűrű, buja gyümölcsösség, koncentráltság, hosszú lecsengés jellemzi.

Ha Pfalzban megéhezünk, könnyedén találunk az ízlésünknek megfelelő vendéglátó helyet az egyszerű kifőzdéktől kezdve az elegáns éttermekig bezárólag. Népszerűek a kisvendéglők, ahol többnyire helyi, tradicionális konyhát visznek a jellegzetes húsos-káposztás ételekre, tartalmas levesekre és az itt is népszerű lepényre, a flammkuchenre alapozva.

Amit viszont kiváltképp ajánlok – ha már étkezésről van szó -, az egy borvacsora Gönnheimben az Eymann Pincészet éttermében. Ők nem ismeretlenek a magyar borkedvelők előtt, hiszen boraikkal borbárokban, borkereskedésekben itthon is lehet találkozni, ráadásul kóstoltatták boraikat már többször is a „Mitiszol?” Fesztiválon. Igen, bioborászatról van szó, kivétel nélkül fantasztikus borokat felvonultató pincészetről. Éttermük nem egy flancos hely, hanem egy hangulatos kisvendéglő. Ételeik azonban meglepően kifinomultak, ízletesek – és mivel itt is a hagyományos német konyháról van szó – laktatóak is. Érdemes előre asztalt foglalni náluk.

Mi szezonon kívül voltunk, és bejelentkezés nélkül érkeztünk, de érezhetően szerencsénk volt azzal, hogy tudtak fogadni. Teljesen természetes, hogy az étlapon az ételek mellett a legjobban hozzájuk passzoló borokat is feltüntetik. A legjobb, amit tehetünk, hogy jól megebédelünk/megvacsorázunk, vagyis többféle ételt kérünk és többféle bort kóstolunk hozzájuk. Így tudjuk leginkább megismerni a pincészetet, magunknak pedig szerzünk egy kellemes gasztronómiai élményt, amiben benne van Pfalz sava-borsa.