A Balaton északi partján, az örsi szőlőhegyen minden adott egy tökéletes bortúrához, egy tartalmas hosszú hétvége eltöltéséhez. Először is ott van a leghíresebb látványossága, élő „fenyőmúzeuma”, a Folly Arborétum, melyet nemcsak különleges cédrusaiért és ciprusaiért érdemes felkeresni, hanem boraiért, szörpjeiért és étterméért is. Komolyabb kirándulást is tehetünk a településről induló és oda visszatérő, piros jelű turistaúton, mely gyönyörű kilátóhelyeket és egy meglepően jó állapotban megmaradt kolostorromot is rejt az erdő mélyén. És ha már bortúra, természetesen borászatokból sincs hiány, csak győzzünk választani.
Magyarországon alig maradt olyan arborétum, amelyet máig az alapító család birtokol és gondoz. A Folly Arborétum ilyen. Története még a 19. században kezdődött. Folly Gyula elhatározta, hogy apósa szőlőföldjének sziklás, nehezen megművelhető részét külhonos növényekkel, szubtrópusi, mediterrán fafajokkal népesíti be. Merész vállalkozásnak tűnt ez akkor, ám a kert rövid időn beleül szakértők körében is komoly elismerést váltott ki. Munkáját aztán fia is folytatta. Himalájai cédrusok, könnyező ciprusok telepítésével megalapozta az arborétum világviszonylatban is egyedülálló gyűjteményét. Napjainkban az alapító dédunokái gondozzák a kertet.
A Folly Arborétum önmagában is lenyűgöző különleges növényeivel és balatoni panorámájával. De abban aztán végképp egyedülálló, hogy az ott termett szőlőkből készült borokat kóstolva sétálgathatunk keresztül-kasul a kertben. És nem is akármilyen borokat! Nagy kedvencem tőlük Boróka névre keresztelt fehérboruk, mely muskotály, olaszrizling, valamint szürkebarát házasításával készült, és olyan, mintha direkt egy balatoni nyaraláshoz találtak volna ki. Frissítő savai, gyümölcsös íze a legcsodálatosabb nyarakat idézi. Aztán ott van Cédrus Cuvée-jük is, mely már egy hordóban érlelt, karakteresebb fehérbor, és amely tökéletesen illik grillezett húsokhoz, halakhoz. Ha mégis inkább alkoholmentes itókát szeretnénk, szörpjeik közül választhatunk. A gyömbért például biztos, hogy meg kéne kóstolnia mindenkinek.
Érinti az arborétumot a piros jelzésű turistaút, amely a pálosok egykori kolostorához, Mária Magdolna tiszteletére szentelt, kőkúti kolostor romjaihoz vezet. Ilyen szépen megmaradt templomromot keveset találni az egész Kárpát-medencében, így mindenképpen érdemes felkeresni, ha már a közelben vagyunk. Ha a szállásunk Badacsonyörsön van, a legjobb ha körtúrát teszünk a piros jelzésű úton haladva (kb. 7 km), a turistaút ráadásul még a település legjobb kilátópontjain is végigvisz.
A kolostorból mára csak az alapfalak maradtak meg. Az épületegyüttest egy 1263-as összeírásban említik először, de feltehetőleg nem a pálosok építették, ők csupán birtokba vettek egy már meglévő, román stílusú kápolnát. Az 1470-es évekre tehető a kolostor gótikus átépítése, arról azonban, hogy mikor néptelenedett el, már nincs adat. Az üresen álló épületeket valószínűleg a törökök pusztították el az 1554-es hadjáratuk alkalmával.
Ha ott vagyunk, egyből rájövünk, miért választották ezt a helyet a pálosok az erdő mélyén. Gyönyörű környezet, nyugalom mindenek felett, a csöndet csak a madarak csivitelése és a közelben csordogáló patak töri meg. Az egykori kolostor még így romjaiban is lenyűgöző, el lehet képzelni, milyen volt teljes valójában.
Ha a kirándulás után pihennénk egyet, a Csendes Dűlő Szőlőbirtok kerthelyisége az egyik legkézenfekvőbb lehetőség erre. Szőlősorok közelében, nyugágyban vagy asztalka mellett üldögélve élvezhetjük a naplementét, a kivételes panorámát és a fantasztikus borokat. Szezonban érdemes előre foglalni náluk, mert sokan felfedezték már, milyen tökéletes helyszín a lazulásra, a baráti csevegésre, a hangulatos borkóstolásra.
Van még egy hely, amit egy badacsonyörsi kirándulásból vétek kihagyni: Váli Péter borászatát. A pincészet Badacsonyörs eldugottabb részén található, keskeny földúton lehet eljutni hozzájuk, de ez ne zavarjon senkit, egyrészt mert nagyon jól ki van táblázva az út, másrészt mert úgyis azt fogjuk mondani a végén, hogy sokszorosan megérte az a néhány percnyi zötykölődés. A pincészet kertje olyan, mint egy toszkán virágos udvar, amilyenre titkon mindenki áhítozik. Váli Péter ráadásul nemcsak a borokért, hanem a gasztronómiáért is rajong, így birtokán mindenki szuperül érezheti magát, aki lelkesedik az önfeledt evés-ivásért. Érdemes tehát nemcsak kóstolósort kérni a borokból, de ebédre/vacsorára is befizetni. Az udvaron lévő kemencében sülnek nekünk a finomságok, a kert végéből érkezik a salátánkhoz a paradicsom, a házigazda pozitív kisugárzásából pedig tuti, hogy átragad ránk is valami. Ha nagyon megfáradnánk a gasztronómiai élménytől, a borászat közvetlen közelében található vendégházukban ki is pihenhetjük magunkat.