Ha létezhet a 19. század végi, szőlőket sújtó filoxéravésznek nyertese, akkor az minden bizonnyal a Gönci barack. A zempléni területen – vagyis az akkori Abaúj-Torna vármegyében – a gyökértetű pusztítása után vett lendületet a baracktermesztés. A fertőző járvány következtében a szőlők 95 százaléka elpusztult, az addig művelt területek elparlagosodtak, a jólétet biztosító dűlők nagy részét beszántották. A parasztgazdák úgy határoztak, hogy az elpusztult szőlőtőkék helyére barackfákat ültetnek, hiszen azok a területek tökéletesen megfeleltek gyümölcsfák termesztésére is. Döntésük helyességét igazolja, hogy napjainkban már 1400 hektáron találhatók barackosok Gönc térségében.

Ahhoz, hogy pontosan értsük, miért különleges a Gönci barack, hogy miért lett eredetvédett, mindenképpen meg kell kóstolnunk. Nem csak a gyümölcsöt magát, hanem a belőle készült termékeket is. Pálinkákat, lekvárokat, szörpöket, aszalványokat, süteményeket. Érdemes ehhez leutazni a helyszínre, egyrészt azért, mert megcsodálhatjuk a végeláthatatlan barackültetvényeket, másrészt pedig mert számos más egyéb látnivaló is vár minket. Zemplén megyének ez a része igazi turistaparadicsom, bármerre indulunk, biztos, hogy valami nevezetességnél lyukadunk ki, vagy túraútvonalba futunk bele.

Ott van például a Regéci és a Boldogkői vár. Szerintem nem létezik olyan ember, aki ne rajongana a várakért. Mindben van valami meseszerű, valami misztikusság, meg persze egy darabka történelem, és hát a látványuk sem utolsó, ahogy ott magasodnak a hegy tetején. A Regéci várban töltötte például II. Rákóczi Ferenc a gyermekkorát, s hogy erről többet is megtudjunk, a vadiúj toronyépületben egy kiállítás mesél nekünk róla. A vár többi része rom, és valójában ez adja az igazi vonzerejét. Nem véletlenül tartják hazánk egyik legvadregényesebb várának. Könnyedén elképzelhetjük, milyen lehetett fénykorában, hogyan éltek vagy éppen miként védekeztek benne az ostromlók ellen.

Aztán onnan egy kőhajításnyira van az igazi mesevár, a zempléni táj egyik magányos hegyén álldogáló Boldogkői vár. A nyári időszakban sűrűn rendeznek benne lovagi játékokat, előadásokat, hiszen a helyszín adja magát. Van persze állandó ólomkatona kiállítása is, ahol egy óriási terepasztalon több ezer katonával láthatjuk a Muhi csatát. Leginkább azonban a vár szabálytalan alakja, hosszú, keskeny, őrbódéhoz vezető sziklakijárója vonzza a turistákat. A kilátás egészen pazar, ahogy a fal mellett álldogálunk, a környék teljes egészében a lábaink előtt hever. A két várat egyébként gyalogosan is felkereshetjük, hiszen turistaút köti össze a kettőt: az Országos Kéktúra egyik szakasza.

A vár tövében található Boldogkőváralja település, ahol fantasztikus pálinkák várnak minket, ha éppen arra visz az utunk. Ott üzemel a Bestillo Pálinkaház, ahol kóstolni kötelező. Ha valaki azt állítja, hogy nem szereti a pálinkát, menjen el ide, és kóstolja meg a termékeiket. Nem fog többet ilyen kijelentést tenni. Gönci barackpálinkájuk például saját ültetvényről származik, ahol organikus művelést folytatnak, hogy mindenképp a legjobb minőséget érjék el. Párlatuk illata olyan, mintha egy nagy kosár sárgabarackba szagolna bele az ember, csukott szemmel is felismerni, milyen fajta került a poharunkba.

A pálinkaházat egy házaspár viszi, ők itt születtek, és némi világjárás után kanyarodtak vissza a gyökereikhez és vetették bele magukat a pálinkafőzésbe. Már a kezdetektől egyértelmű volt számukra, hogy csakis a legjobb minőség jöhet szóba. Így alakították ki az üzemet, így választottak berendezést, és ezért is döntöttek a barackkal kapcsolatban a saját ültetvény mellett. Eleinte nehéz is volt megfelelő minőségű alapanyaghoz jutni, hiába híres a megye a gyümölcsöseiről. Birset például Lajosmizséről kellett hozniuk a birspálinkához. Később aztán kezdett megváltozni minden, a helyiek éppen miattuk ültettek olyan gyümölcsfákat – többek között birset is -, és olyan klónokat, aminek a termése megfelelő és át tuddták venni tőlük. A tulajdonosnak, Czakó Mónikának többek között ez is a célja volt, hogy vállalkozásával segítse a helyieket, felemelje a környéket. És hogy mi mit is profitálhatunk ebből? A fantasztikus ízű párlatokat, szörpöket és lekvárokat. Mert igen, azokat is készítenek, és ha sikerül jövőbeni tervük, akkor még a mag hasznosításával barackmagolajat is kóstolhatunk majd náluk.

Ha még további látnivalókat szeretnénk kirándulásunkba beiktatni, a szomszédos település, Vizsoly felé vegyük az irányt. A Vizsolyi, más néven Károlyi Bibliát az 1580-as években Göncön fordította le magyarra egy kisebb társaság, Károli Gáspár gönci református lelkész irányítása alatt. A kézirat lapjait gyalogosan hordták a vizsolyi nyomdába, és ott is nyomtatták ki. A Vizsolyi Biblia, mint az első, teljes magyar nyelvű biblia, ma már hungarikum. Vizsolyban, ahol a múzeumban meg is tudjuk tekinteni a bibliát – sőt, ahol még Károli Gáspár borászatáról is olvashatunk érdekességeket -, Boldogkőváralja szomszédságában található. Vétek lenne kihagyni.

Épp úgy, mint az encsi Anyukám Mondta éttermet is. A sok kirándulástól, pálinka kóstolástól úgyis megéhezik az ember, miért ne az egyik legjobb helyre üljön be, amit a térségben talál? Én legutóbb a sóska krémlevesüktől ájultam el, no meg az újragondolt Rákóczi-túrósuktól.

Ez utóbbiba természetesen gönci baracklekvár kerül, málnaszörpjük pedig ugyanabból a gyümölcsvelőből készül, amiből a Bestillo pálinkája. És ez azért olyan különleges, mert magozzák a málnát. Ám hogy arra mi szükség és hogy egyáltalán hogyan csinálják, majd elmesélik a pálinkaházban annak, aki arra jár. Egy ilyen túra után nem lesz többé kérdés számunkra, miért van olyan sok rajongója a minőségi pálinkának, és megértjük Karinthy Frigyest is, aki állítólag agyműtétje után rögtön barackpálinkát kért.

További tippek a kiránduláshoz:

  • Érdemes legalább egy éjszakát a Bestillo szállásán foglalni, kóstoló után örülni fogunk, hogy csak néhány lépést kell a szobáig menni. Teraszukon ráadásul fantasztikusan jó üldögélni.
  • A somból készült pálinkájukat ki ne hagyjuk, ahhoz máshol úgysem jutunk hozzá, kereskedelmi forgalomban nem kapható. De ajánlott még – a barackon kívül – a málna, a vadcseresznye, a szeder, a birs és a piros vilmos pálinkájuk is.
  • Minden évben a szüret időpontjához igazodva, július elején tartják Boldogkőváralján a Gönci Barack Vigasságokat, különféle családi programokkal, koncertekkel, barackból készült ételekkel, italokkal – akár erre is időzíthetjük utazásunkat.  
  • Mindenképp ajánlatos átruccanni a közeli Tokaji borvidékre. Gyorsan Erdőbényén vagy Mádon lehetünk, ahol kóstolhatunk aszúkat, szamorodnikat vagy akár száraz furmintokat, és ha így tervezzük az utunkat, biztos fantasztikus nyaralásban lesz részünk.

A Gönci barack A Gönci barack több barackfajta összefoglaló neve. A Gönci magyar kajszi, a Magyar kajszi c235, a Mandulakajszi, a Ceglédi Piroska, a Ceglédi bíborkajszi, a Ceglédi óriás, a Ceglédi arany, a Pannónia és a Bergeron fajták jogosultak a Gönci kajszibarack név és földrajzi eredetmegjelölés viselésére. A közös bennük az, hogy kivétel nélkül Göncön és környékén teremnek. A Gönci barack eredetvédett. Az eredetvédett termékekről pontosan lehet tudni, hogy honnan származnak, és az eredetvédelem megóvja őket a hamisítástól. Ez azonban nemcsak lehetőségeket, hanem kötelességeket is jelent. A gyümölcs hagyományosan, kézzel szedhető, a földrajzi területről való származást igazolandó a gazdáknak eredetvédelmi naplót is vezetniük kell, meg persze szüretelési naplót is. Abban rögzítik a betakarított napi mennyiséget. A gyümölcsök és az abból készült termékek visszakövethetők a gyümölcsösig és a gazdáig.