A Duna túloldalán, Párkánytól néhány kilométerre található a muzslai szőlőhegy. Nem egy óriási kitüremkedés, de azért elég látványos. A szőlősorokkal futtatott lankák megszépítik az Érsekújvár felé vezető utat. Egybefüggő szőlőterületek helyett kisebb parcellák uralják a képet. Nem véletlenül: családi borászatok földje ez. 

Mivel a Felvidéken járunk, könnyedén hihetnénk, hogy ennyire északon már nem olyan optimális a szőlőtermesztés, de elég csak a térképre nézzünk, hogy rájöjjünk: a muzslai szőlőhegy Egerrel van egy vonalban. Szlovákia legmelegebb térsége ez, ráadásul a meszes-löszös talaj, a dél-délnyugati lejtők, valamint a Duna és a Garam jelenléte olyan mikroklímát eredményez, ami igen különlegessé teszi ezt a borvidéket. Jó savgerincű, frissítő fehérborokat, könnyedebb vörösborokat, sőt, még késői szüretelésű olaszrizlinget is találunk errefelé. A gazdák kivétel nélkül kiemelik: rendszeresen magas mustfokkal tudnak szüretelni. 

Van egy olyan fajta, amely szinte minden pincészet szortimentjében megtalálható. Ez a királyleányka. Hívják errefelé peszeki leánykának is, de csak az elnevezés más, valójában ugyanarról a könnyed és illatos fajtáról van szó. A legtöbb vidéken házasítások alapját adja, itt viszont önálló borként palackozzák. Lendületes savai nagyon frissé teszik, ízében inkább a fehér húsú gyümölcsök jönnek elő, kiváló nyári itóka. A Borvák Pincészetnél azonban találkoztam egy különleges leánykával is. Ők közvetlenül a szüret után a kipréselt szőlő levét még néhány órán keresztül héjon áztatták, hogy kicsit tartalmasabb aroma karaktereket kapjanak. A folyamatban azonban nem játszott szerepet a hordó, csak a tartály, így a végeredmény egy aranyló színben pompázó, friss, könnyed, reduktív tétel lett. Máshol még nem kóstoltam ilyet. Talán nem véletlen, hogy Muzslai leánykának nevezték el. 

A legnagyobb meglepetést azonban számomra mégsem ez, hanem Becse József pinot noirja okozta. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ezen a vidéken ennyire finom pinot-ba botlok, mégis így lett. Már az illata is figyelemfelkeltő volt. Gyönyörű tiszta, fajtajelleges pinot-t szagolhat az ember, ha beleszippant a pohárba, erdős-avaros illatjegyekkel. Ízében is bámulatos: jönnek a piros bogyójú gyümölcsök, amiket éppen, hogy csak megtámogat némi fa. Bár a 66 éves borász hihetetlen szerény, mosolyából látszott: pontosan tisztában van azzal, mennyire jó bort kóstoltat. 

A muzslai borászok most először rendeztek közösen bortúrát az érdeklődőknek, de remélhetőleg nem utoljára. Ismeretlen vidék ez még számunkra, amit érdemes felfedezni.